A király meztelen
"Mivel sok téves történet kering országunkban arról, hogyan is történt az eset, szükségét érzem, hogy elmondjam az egész történetet úgy, ahogy valójában történt." Ha szeretnéd elolvasni a rövid történetet és látni a hozzá tartozó grafikát, ide kattints: https://www.facebook.com/kisvarostortenetek (Szöveg: Sípos (S) Gyula, kép: Vihart Anna) Jó olvasást, jó szórakozást! :-)
Egy régi és egy új történet: A ragadozó; és Mittuttokti bácsi és az ördögök
"Nem tehetek róla, ragadozó állat vagyok – mondta a bolha. – Igen, a rovar is állat kérem, hagyjuk csak a faji megkülönböztetést! Tehetek én arról, hogy bolhának születtem? Sőt, büszke vagyok rá!" (Szöveg: Sípos (S) Gyula, kép: Vihart Anna) Ha kíváncsi vagy rájuk, vagy a többi képre és történetre, itt olvashatod: https://www.facebook.com/kisvarostortenetek
"Égi fény hordoz" - Szilvási Zoltán verseiből
"Több ölnyi mélység / nem húz már tovább; / kétségem, félszem / bólint, és itt hagy." Nagy szeretettel ajánljuk Szilvási Zoltán verseit mindenki figyelmébe:
A hernyó
"Szép nagy, kövér hernyó volt és egy szép nagy, zöld levélen mászott és rágott. Igaz, a levél kissé poros volt, puskaporos – ha volt is ízlelőbimbója a hernyónak, az ízlését láthatólag nem zavarta ez a fűszerezés, nyugodtan mászott és rágott..." Ha érdekel a történet és a hozzá kapcsolódó grafika, itt találod: https://www.facebook.com/kisvarostortenetek
Egy vers Színeváltozás ünnepére
Eisenbarth Kriszta (1946-2012) verse. Kriszta különösen is szerette ezt az ünnepet. Annak ígéretét látta benne, hogy egyszer majd minden véglegesen igaz, jó, szép és szerethető lesz. Minden át tud majd változni, mert rejtetten már most készülődik benne Istentől akart azonossága. Színeváltozás (Mt 17,1–8) a Martinovics-hegyen -, ahol egyedül barangolt az ünnep napján 2008. augusztus 6-án (megtalált kézirat):
Mittuttokti bácsi és az Özönvíz
Egy vandonatúj és egy régebbi történet került fel a kisvárosi történetek közé: 1. Mittuttokti bácsi és az Özönvíz, 2. Simon bácsi szellemeket látó kutyája (Szöveg: Sípos (S) Gyula, kötet-illusztráció: Antal Péter, kutya-portré: Vihart Anna) Ha érdekel, itt olvashatod, nézheted: https://www.facebook.com/kisvarostortenetek Jó szórakozást!
Macska baja van
"Mindannyian ismerjük a „Kutya baja van!” szólást. Városunkban azonban mondogatunk egy másik hasonlót is: „Macska baja van!”. Ez a mondás bizony nálunk keletkezett, így helytörténészként fontosnak érzem, hogy ennek történetét is rögzítsem..." Tovább: https://www.facebook.com/kisvarostortenetek (A Kisvárosi történetek című kötetből, szöveg: Sípos (S) Gyula, kötet-illusztráció: Antal Péter, macska-portré: Vihart Anna)
A Holdbanéző
Egy vadonatúj történet a Kisvárosi történetek facebook-oldaláról: A Holdbanéző (Szöveg: Sípos (S) Gyula, kép: Vihart Anna)
"Még ötven évesen is Józsika volt, egészen utolsó néhány évéig, amikor aztán néhányak szellemi mesterévé és pénznyomdájává lépett elő." Ha érdekel: https://www.facebook.com/kisvarostortenetek
A csodákat áruló ügynök
"Szerényen azt állította magáról, hogy ő ugyanolyan, mint egy porszívó-ügynök, csak ő testi-lelki gyógyulást, egészséget, megvilágosodást, energiaátvitelt ajánl az embereknek, tisztelői azonban Mesternek hívták (nagy M-mel!). Időnként valóban tartott is mester-kurzusokat egy nagy budapesti kongresszusi teremben – ebből azonban megélni nem lehet, főleg nem azon a színvonalon, ahogy ő azt igényelte és megszokta." Ha érdekel, a képekkel együtt itt nézheted, olvashatod más történetekkel együtt: https://www.facebook.com/kisvarostortenetek
Kisvárosi történetek: Petrovics kérése
Fehér Samu irodalomtörténész a Petőfi u. 48. szám alatt lakott. Tudatosan választotta ezt az egyébként nem túl népszerű városrészt, de nem az alacsony ingatlan-árak miatt, hanem mert Fehér Samu egyetlen és örök szenvedélye Petőfi Sándor, a költő és hős volt. Őérte áldozta életét, közé és félistene közé semmi más, asszony, gyerek, pénz vagy talmi siker sem férkőzhetett. Lakása múzeum volt, telve Petőfi-relikviákkal. Kincsként őrizte a „széket, amin Petőfi Sándor a Talpra magyart írta”. Csakis ünnepnapokon és hőse születésnapján (január 1-én, pezsgőt bontva, így szerény kettesben egyedül) ült rá, ilyenkor különösen is eggyé forrottnak érezve magát példaképével. (Tovább: https://www.facebook.com/kisvarostortenetek )
Miért pipiskednek az állatok?
Kicsi volt még, először mentek a vidéki rokonokhoz, „falura”. Ült az otthonról hozott négykerekű műanyag motoron a tyúkudvar kerítése mellett és az állatokat bámulta. A kakas és a tyúkok még csak hagyján, de a malacka nagyon másképp nézett ki, mint a képeskönyvben! A kiskecskék is aranyosak voltak – de valahogy mégis olyan furcsák. Tovább: https://www.facebook.com/kisvarostortenetek
