Kilakoltatásból nyomorba
Nem áll messze egy külső-budapesti garzonlakás árától egy düledező lyukóbányai víkendház ára, ahová jó eséllyel még a víz sincs bevezetve. A felszámolás alatt álló miskolci számozott utcákból kilakoltatott romáknak szól ez a fogadtatás, nekik ugyanis – hacsak nem akarnak Kanadába menekülni – egyedül a város legnagyobb szegregátumában van esélyük új lakóhelyet találni, még ha két-háromszoros árat kell is fizetniük érte, mint a kilakoltatási hullám előtt. Neuberger Eszter riportja az Abcúgon.
Több százan csatlakoztak a gitáros flashmobhoz a Szent István-bazilika előtt
December 13-ára, advent harmadik vasárnapjára gitáros-énekes flashmobot szervezett a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány és a Margit körúti templomban zenei szolgálatot teljesítő Boanergész zenekar a budapesti Szent István-bazilika elé, melyhez több száz önkéntes csatlakozott.
Röviden: Gambia iszlám köztársaság
Gambia iszlám köztársasággá lett nyilvánítva - ezt Yahya Jammeh elnök jelentette be. Ezzel a többségében muszlimok lakta Gambia olyan lesz, mint Irán vagy éppen Afganisztán. A gambiai kormány 2013-ban kilépett a brit Nemzetközösség szervezetéből. Az 1,8 milliós nyugat-afrikai ország elnöke akkor azt közölte, hogy a jövőben "nem lesz tagja újgyarmatosító intézménynek, továbbá olyan szervezetnek sem, amely a gyarmatosítás meghosszabbítását képviseli".
Hol élnek a leggazdagabb és a legszegényebb magyarok? Mire költenek?
Nem meglepő módon a legtöbb jövedelemhez ma Magyarországon Budapesten juthatunk, a legkevesebbre pedig az Észak-Alföldi régióban élők számíthatnak, ők átlagosan 75 800 forintból élnek havonta. Persze a jövedelmünk nagysága azt is nagyban befolyásolja, mire költünk. Míg a szegényebbek szinte soha nem járnak étterembe vagy szórakozni, addig a gazdagabbak erre sem sajnálják a pénzt.
A Pápai Ház szónokának második adventi prédikációja: Isten igazsága az irgalmassága
December 11-én pénteken délelőtt 9 órakor kezdődött az Apostoli Palota Redemptoris Mater kápolnájában Raniero Cantalamessa kapucinus szerzetes második adventi elmélkedése. A Pápai Ház karácsonyra készülő rekollekcióján ezúttal is részt vett Ferenc pápa és vele együtt a római kúria tagjai.
Elfogadták az ENSZ klímatárgyalást lezáró Párizsi Megállapodást
„A vállalati érdekek diadala a természet felett” vagy „egy új zöld hajnal eljövetelének záloga a Földnek”? A két vélemény jól mutatja, mennyire széles skálán mozognak a résztvevők reakciói a szombaton zárult párizsi ENSZ klímacsúcsról. A 2006-ban a klímaváltozásról készült híres Stern-jelentés szerzője, a világ egyik legtöbbet idézett klímatudósa és a Brit Tudományos Akadémia elnöke, Nicholas Stern úgy fogalmazott: „ez egy történemli pillanat nem csak a mai világnak [...] de a jövő generációinak is. A párizsi megállapodás fordulópont a világ harcában a klímaváltozás ellen, amely a szegény és gazdag országok jólétét egyaránt fenyegeti. A megállapodás hatalmas lehetőségeket teremt az országoknak egy alacsony széndioxid-kibocsátású fejlődés és növekedés felé vezető úton haladva.”
Az Európai Birodalom végnapjai?
Már a vezető brit szociáldemokrata hetilap is temeti az Európai Uniót. A baloldali liberális professzor szerint csak a széthullás menetrendje a kérdés: hosszú kínszenvedés avagy gyors halál vár-e az EU-ra.
A faji kérdés nem fekete-fehér ügy
Az afroamerikai író szerint helytelen a feketék leszakadását kizárólag a fehérek előítéletességével és az amerikai társadalom strukturális rasszizmusával magyarázni. Hiába fogalmaz óvatosan, nem ússza meg, hogy őt is az áldozatok hibáztatásával vádolják.
Szembenézés: magyar megszállás a Szovjetunióban
Ungváry Krisztiánnak a napokban megjelenő új könyve biztos, hogy nagyot fog szólni, és még arra is van némi esély, hogy nem csak politikai lövészárkok szerint fogják azt megítélni. Fontos lenne, mert ritka fontos könyv: az A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944 a II. világháború elhallgatott történetét tárja fel, úgy, hogy egyszerre segíti a nemzeti önvizsgálatot és a megértést. Holokauszt, partizánháború, Horthy felelőssége és máig mérgező kommunista hazugságok – Ungváry Krisztiánnal beszélgettünk (index.hu).
Nagy-Britanniában komolyan nekimentek a kereszténységnek
Az Egyesült Királyságban két éve alakult egy bizottság (magyarul kb. „a vallás és a hit közéleti szerepét vizsgáló bizottság”) egy volt magas rangú bírónő, Ann Elizabeth Oldfield Butler-Sloss vezetésével. A bírónő több vallási vezetővel együtt egy nagy vizsgálatot indított, hogy megvizsgálja, hol a helye a vallásnak a modern társadalomban. A bizottság arra jutott, hogy szisztematikusan „keresztényteleníteni” kell a brit közéletet, ugyanis egyre kevesebb a templomba járó keresztény, miközben egyre több a muszlim vagy más vallású ember az országban, ezért „új vallási egyezségre” van szükség, hogy hivatalosan is több hangot kapjanak azok, akik nem vallásosak vagy nem keresztények.
Képeslapakció a karácsonyi örömhír terjedéséért
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Hivatala Jézus Krisztus születését ábrázoló képeslapokat juttat el a plébániákon keresztül az emberekhez. Az Erdő Péter bíboros által kezdeményezett akcióról Monostori Lászlót, a hivatal irodaigazgató-helyettesét, az ötlet kivitelezőjét kérdeztük.
