Ferenc pápa egyházképéről
Néhány nap múlva lesz két hónapja, hogy megválasztották Bergoglio bíborost pápává. E pápaság egyik újdonságát jelenti az a szentmise, amelyet a Szentatya minden reggel bemutat a Szent Márta Házban, lakhelyének kápolnájában. E szertartásokon mondott homíliájáról naponta összefoglalást készít a Vatikáni Rádió és az Osservatore Romano vatikáni napilapban is megjelenik. Gyakran az Apostolok Cselekedeteinek olvasmányaiból indul ki a pápa szentbeszédeiben, vagyis a jeruzsálemi első keresztény közösség életéből. A pápa ezáltal képet fest az egyházról, annak identitásáról és küldetéséről:
Egy alázatos és bátor egyház, amely hallgat a Szentlélekre. Egy egyház, amely kilép önmagából, hogy a világ perifériáira eljusson. Egy egyház, amely anya és nem bébiszitter, amely hidakat és nem falakat épít. Egy tárt kapukkal váró egyház, amely szeretetközösség és nem egy nem-kormányzati szervezet. Kevesebb, mint két hónap alatt Ferenc pápa számos elmélkedési kiindulási pontot kínált fel a híveknek arról, hogy mit jelent az egyházban élni és egyháznak lenni. Egyszerű és közvetlen, ugyanakkor mélyreható nyelvezetével a pápa elsősorban arra emlékeztet, hogy minden megkereszteltnek nagy felelőssége van Krisztus hirdetésében és az egyház előbbre vitelében. Kereszténynek lenni nem azt jelenti, hogy karriert építünk egy irodában, hogy ügyvéddé váljunk. Ehelyett ajándék, amely segít nekünk az előrehaladásban a Szentlélek erejével Jézus Krisztus hirdetésében. Ezért kell a kereszténynek mindig úton lenni és sosem egy helyben állnia.
„Amikor az egyház elveszti bátorságát, eluralkodik a langyosság légköre. Megjelennek a langyos, bátorság nélküli keresztények. Ez nagyon ártalmas az egyház számára, mert a langyosság befelé fordít, elkezdődnek az egymás közötti problémák. Nincs többé távlatunk, bátorságunk az imában sem, hogy az ég felé forduljunk vagy hogy hirdessük az Evangéliumot” – mondta május 3-án homíliájában Ferenc pápa.
A bátorságra csak akkor lelünk, ha be tudjuk fogadni Isten szavát alázatos szívvel, ha szelídek vagyunk, és nem tanúsítunk ellenállást a Szentléleknek. Ekkor válik az egyház valóban „igent” mondó közösséggé, amely megmarad Krisztus szeretetében.
Az egyház tagjai egy szeretettörténetben élnek, mindannyian láncszemek vagyunk ebben a szeretetkötelékben. Ha ezt nem értjük meg, akkor nem értünk meg semmit abból, hogy mi is az egyház – mutatott rá a Szentatya április 24-i homíliájában.
A pápa figyelmeztet azokra a kockázatokra, amelyekkel számolnunk kell, ha eltávolodunk Krisztustól, amikor a saját méretünkre szabott egyházat akarunk építeni. Jézus útja nem az ideológiák vagy a moralizálás útja, amelyek meghamisítják az Evangéliumot. A világiasságban jelöli meg az egyház számára a legnagyobb veszélyt.
Amikor az egyház világiassá válik, amikor a világ lelkülete megjelenik benne, amikor ez a béke nem az Úr békéje, akkor az egyház gyengévé válik, legyőzötté és képtelen az Evangélium hirdetésére, a kereszt üzenetének továbbadására. Nem tudja előre vinni, ha világias – figyelmeztetett Ferenc pápa április 30-án tartott reggeli szentmiséje során.
Ha az egyház világias, nem előre, hanem visszafelé halad. Ez látható a II. Vatikáni Zsinathoz képest is, amelyet XXIII. János hirdetett meg. Ötven év távlatából a Szentatya felteszi a kérdést: Megtettünk mindent, amit a Szentlélek mondott a zsinat során? Nem, ünnepeljük ezt az évfordulót, emlékművet állítunk neki, csak ne zavarjon senkit. Nem akarunk változtatni. Sőt vannak olyan hangok, amelyek visszafelé fordulnának. Ezt nevezik önfejűségnek, ostobaságnak és a szív lelassulásának, ez az, amikor meg akarjuk szelídíteni a Szentlelket,– állapította meg Ferenc pápa április 16-án homíliájában.
Hogy világosan fogalmazzunk, a Szentlélek zavar bennünket, mert mozgásra, előrehaladásra ösztönzi az egyházat. Természetesen az egyház mindig a kereszt és a feltámadás, az üldöztetés és az Úr vigasztalása között halad. Aki ezen az úton jár, sosem téved. Az egyház egy szeretettörténet, ismétli többször is a pápa, nem egy bürokratikus szervezet. Az egyház pedig édesanya. Ez a szeretettörténet, ami az egyház, a Szentlélek erejével halad előre. Minden együtt, egy család vagyunk az egyházban, amely az édesanyánk – mutatott rá Ferenc pápa április 24-én tartott szentmiséjén a Szent Márta Házban.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
